A közhangulat még a Fidesz szavazói között is rossz, miközben a parlamenti választáson való részvételi hajlandóság kiugróan magas – mintha mindenki a megoldást keresné a jövő tavaszi választásban. A megkérdezettek által azonosított problémák nem ugyanazok, mint amit a kormány retorikája erősítene: a háborútól nem félünk, a médiát és a nemzetközi helyzetet nem okoljuk, miközben a megélhetés költségei és az infláció szinte mindenkit, az egészségügy helyzete pedig sokakat nyomaszt. A megkérdezett 60 év alattiak a Tisza pártot, míg az idősebbek a Fideszt választanák többen, de 20% még csak azt tudja, hogy elmegy szavazni, azt nem, kire adja majd a voksát.
A Minerva Intézet mesterséges intelligencia-alapú robotasszisztenssel végzi telefonos közvélemény-kutatásainak adatfelvételét – ezt a megoldást a megkérdezettek túlnyomó többsége semlegesnek, szokatlannak vagy kifejezetten pozitívnak élte meg. A július 15. és 22. között lefolytatott kutatást független kutatóintézetként – megrendelő nélkül, saját szakmai céljai mentén – végezte, felmérendő a magyar lakosság aktuális általános hangulatát és a jövővel kapcsolatos várakozásait, egyúttal feltérképezve, hogyan oszlanak meg ezek az érzések és vélemények a különböző demográfiai csoportokban a pártválasztás függvényében.
A Minerva Intézet elsődleges célja az MI-alapú adatfelvétellel a kutatási módszertan megújítása. Mivel ez a megközelítés módszertani kísérletezéssel jár együtt, természetes velejárója, hogy az első néhány adatfelvétel eredményeit a szokásosnál valamivel nagyobb bizonytalanság és szórás jellemezheti a hagyományos kutatási eljárásokhoz képest. A Minerva Intézet nem kíván újabb közvélemény-kutató szervezetté válni, ezért teljeskörű elemzést sem tesz közzé, viszont az eredmények adatbázisát bárki számára elérhetővé teszi honlapján. Ugyanakkor néhány érdekességet érdemes kiemelni a friss kutatás eredményeiből – ezek az aktuális társadalmi közérzet megértéséhez adhatnak kapaszkodót.
A kutatás egyik legmarkánsabb eredménye, hogy a közhangulat megítélése a különböző társadalmi csoportok között alig mutat eltérést. A válaszadók túlnyomó többsége – mintegy 80 százaléka – inkább rossznak látja a közhangulatot, függetlenül attól, hogy milyen korú, nemű, iskolai végzettségű vagy milyen településtípuson él. A nem válaszolók aránya elenyésző volt.
Hasonló mértékű egyetértés mutatkozott abban is, hogy mi határozza meg leginkább a közhangulatot: a válaszadók több mint fele (55%) a politikát nevezte meg elsődleges tényezőként. Ennél jóval kevesebben említették a gazdaságot (15%) vagy a társadalom tagjainak egyéni felelősségét (10%), és itt is rendkívül alacsony volt a válaszmegtagadás aránya.
Magyarország legnagyobb problémájaként két fő témakört emeltek ki a válaszadók*, közel azonos arányban: 27 százalék a korrupciót, míg 25 százalék a megélhetési nehézségeket jelölte meg. A nők, illetve alacsonyabb végzettségűek sokkal inkább az utóbbi, a férfiak és magasabb végzettségűek az előbbi tematikát jelölték.
Az anyagi helyzettel kapcsolatos kérdéseknél markáns különbségek rajzolódtak ki a pártpreferenciák mentén. A „problémát jelentenek a megélhetés költségei” állítással a kormánypárti válaszadóknak csupán az 50 százaléka, míg az ellenzékieknek több mint 80 százaléka (a Tiszások 94%-a, az egyéb ellenzékiek 82%-a) értett egyet.
Még élesebb eltérés mutatkozott az állami egészségügybe vetett bizalom kapcsán. A „ha megbetegszem, tudom, hogy jó kezekben leszek az állami egészségügyben” állítással a kormánypárti válaszadók 63 százaléka egyetértett, ám a Tisza-támogatók 90 százaléka nem értett egyet.
A válaszadók 75 százaléka mondta biztosnak, hogy részt venne egy parlamenti választáson, ha azt most vasárnap tartanák. Ez meglehetősen magas arány, ami azonban azzal is magyarázható, hogy a válaszadási hajlandóság és a választási aktivitás között feltehető a magas korreláció.
A felmérésben részt vevő összes válaszadó 36 százaléka választaná a Tisza pártot, 23 százaléka a Fideszt, 9 százaléka egyéb pártra szavazna, 20 százalék nem választott pártot, míg 12 százaléka a megkérdezetteknek biztosan nem menne el szavazni. A módszertani korlátok figyelembevételével is kijelenthető, hogy a Tisza jelenleg egyértelműen vezet a pártok között.
Ugyanakkor fontos lehet, hogy a pártot nem választó válaszadók 93 százaléka biztosan vagy valószínűleg elmenne szavazni. Ez a közel egyötödnyi, politikailag aktív, de még bizonytalan vagy titkolózó szavazói réteg döntő hatással lehet a választásra.
Az eredmények szerint jelenleg a két nagy párt szavazótábora leginkább életkor szerint különül el: a Tisza Párt inkább az aktív korú válaszadók, míg a Fidesz a 60 év feletti megkérdezettek között erősebb.
A megkérdezettek saját szavaikkal jellemezhettek négy politikust is: Orbán Viktort, Magyar Pétert, Donald Trumpot és Vlagyimir Putyint – a válaszokat MI sorolta kategóriákba. A két magyar politikusnál feltűnő, hogy a Fidesz-szavazók sokkal elfogultabbak saját vezetőjük irányában, mint a Tiszát választók, Trump és Putyin esetében pedig igen alacsony a pozitív jelzők aránya, ezek is többségében a Fidesz támogatóitól érkeznek.
***
A kérdőíves adatfelvétel 2025. július 15. és 22. között zajlott. A válaszadók elérése véletlenszerűen generált mobiltelefonszámok felhívásával történt, a beszélgetést végző MI-asszisztens pedig a hívás elején egyértelműen jelezte robot mivoltát. A 18 év feletti, 1000 fős minta statisztikai súlyozással került kiegyenlítésre a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján, figyelembe véve a nem, és a kor szerinti eloszlásokat.
A módszer sajátosságaiból fakadóan – mint minden véletlenszerű telefonos kutatás esetében – a minta nem tekinthető teljesen reprezentatívnak. A 60 év alatti korosztályok válaszadási hajlandósága alacsonyabb volt, így az idősebbek aránya a mintában magasabb a valóságosnál. Ezt súlyozással korrigáltuk, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az ilyen mértékű torzulás statisztikai eszközökkel csak részben orvosolható. A kutatás eredményei ezért elsősorban a társadalmi hangulat és a vélemények alakulásának irányaira világítanak rá, nem pedig a teljes lakosság pontos leképezését adják.
*: Korra és nemre súlyozva
A kutatás tetszőlegesen tovább elemezhető:
▶ Válaszok adatbázisa (XLSX)
▶ Kereszttáblák (XLSX)
▶ Kutatási módszertan