A közhangulat még a Fidesz szavazói között is rossz, miközben a parlamenti választáson való részvételi hajlandóság kiugróan magas. A megkérdezettek által azonosított problémák nem ugyanazok, mint amit a kormány retorikája erősítene: a háborútól nem félünk, a nemzetközi helyzetet nem okoljuk, miközben a megélhetés költségei és az infláció szinte mindenkit, az egészségügy helyzete pedig sokakat nyomaszt. A megkérdezett 60 év alattiak a Tisza pártot, míg az idősebbek a Fideszt választanák többen, de 18% még csak azt tudja, hogy elmegy szavazni, azt nem, kire adja majd a voksát.
A Minerva Intézet mesterséges intelligencia-alapú robotasszisztenssel végzi telefonos közvélemény-kutatásainak adatfelvételét – ezt a megoldást a megkérdezettek túlnyomó többsége semlegesnek, szokatlannak vagy kifejezetten pozitívnak élte meg, mindössze 18% számolt be negatív tapasztalatokról. A szeptember 23. és 25. között lefolytatott kutatást független kutatóintézetként – megrendelő nélkül, saját szakmai céljai mentén – végezte, felmérendő a magyar lakosság aktuális általános hangulatát és a jövővel kapcsolatos várakozásait, egyúttal feltérképezve, hogyan oszlanak meg ezek az érzések és vélemények a különböző demográfiai csoportokban a pártválasztás függvényében.
A Minerva Intézet elsődleges célja az MI-alapú adatfelvétellel a kutatási módszertan megújítása. Mivel ez a megközelítés módszertani kísérletezéssel jár együtt, természetes velejárója, hogy az első néhány adatfelvétel eredményeit a szokásosnál valamivel nagyobb bizonytalanság és szórás jellemezheti a hibrid (telefonos és webes) kutatási eljárásokhoz képest. A Minerva Intézet nem kíván újabb közvélemény-kutató szervezetté válni, ezért teljeskörű elemzést sem tesz közzé, viszont az eredmények adatbázisát bárki számára elérhetővé teszi honlapján. Ugyanakkor néhány érdekességet érdemes kiemelni a friss kutatás eredményeiből – ezek az aktuális társadalmi közérzet megértéséhez adhatnak kapaszkodót.
Mint minden Minerva kutatás, ez is igyekezett megvilágítani egy aktuális kérdést, ezúttal a 3%-os hitel ismertségét. Az Otthon Start megismertetése a válaszok szerint igen jól sikerült, hiszen a megkérdezettek 91%-a hallott róla, ugyanakkor csak 2,6% tervezi igénybe venni, míg további 9,3% gondolkodik a lehetőségen. Az érdeklődés egy kicsivel magasabb a kormánypárti szavazók között. A korosztályok között természetesen a legfiatalabb nyitott a leginkább a lehetőségre, míg a településtípus szerinti bontásban a fővárostól a vidékig egyenletesen csökken az érdeklődés.
A teljes népességben, a 60 alatti korosztályokban és minden településtípuson élők körében is a Tisza párt vezet a felmérés eredményei szerint, egyedül a 60 felettiek szavaznának kétszer annyian a Fideszre, mint a Tiszára. A választást a megkérdezettek szerint a gazdaság állapota és az emberek anyagi helyzete fogja eldönteni – sem választási csalástól, sem háborútól, migrációtól vagy politikai botrányoktól nem várnak lényegi hatást.
A válaszadók 75 százaléka mondta biztosnak, hogy részt venne egy parlamenti választáson, ha azt most vasárnap tartanák. Ez meglehetősen magas arány, ami azonban részben azzal is magyarázható, hogy a válaszadási hajlandóság és a választási aktivitás között feltehető a magas korreláció.
A felmérésben részt vevő összes válaszadó 35 százaléka választaná a Tisza pártot, 26 százaléka a Fideszt, 7 százaléka egyéb pártra szavazna, 18 százalék nem választott pártot, míg 14 százaléka a megkérdezetteknek biztosan nem menne el szavazni. A módszertani korlátok figyelembevételével is kijelenthető, hogy a Tisza jelenleg egyértelműen vezet a pártok között.
Ez a fölény ráadásul minden településtípuson megmutatkozik: a fővárosban 20 százalékpontos a különbség, megyei jogú városokban 14, városokban 6 százalékpont az eltérés, míg az ennél kisebb településeken lényegében egyenlő (31-31%) a két párt támogatottsága.
Az adatok szerint a Fidesz jellemzően az idősek választása: a 60 év feletti korosztályban kétszer annyian szavaznának erre a pártra (ez a pártot választók fele), mint a Tiszára, miközben a többi korosztályban a Tiszának van fölényes többsége – náluk a legidősebbek aránya mindössze 18%.
A nemek közti megoszlás esetében érdekes, hogy a Minerva Intézet nyár közepi kutatásához képest a Tisza a nők körében majdnem 5 százalékpontot javított eredményén a férfiak kárára. Inkább csak szociológiai érdekesség, hogy azok között, akik nem mennének szavazni, vagy nem tudják, kire adják a voksukat, arányaiban számottevően több a nő, mint a népességben.
Fontos lehet, hogy a pártot nem választó válaszadók (a teljes mintában 18%) 93 százaléka biztosan vagy valószínűleg elmenne szavazni. Ez a közel egyötödnyi, politikailag aktív, de még bizonytalan vagy titkolózó szavazói réteg döntő hatással lehet a választásra.
A megkérdezettek saját szavaikkal jellemezhettek négy politikust is: Orbán Viktort, Magyar Pétert, Donald Trumpot és Vlagyimir Putyint – a válaszokat MI sorolta kategóriákba. A két magyar politikus egyaránt 28%-nyi pozitív jellemzést kapott a válaszadóktól, míg a negatív véleményekben a miniszterelnök vezet (50% szemben a Tisza vezetőjének 38%-os eredményével). A két politikust saját szavazóik kis hányada (6-8%) ítéli meg negatívan, ugyanakkor Magyart a Tisza szavazók nagyobb arányban említik pozitív kontextusban, mint Orbánt a Fidesz szavazói (78% a 66%-hoz képest). A miniszterelnök kritikája elsősorban morális természetű, míg erényeként kompetenciáját említik, amit fő kihívójánál is pozitívumként értékelnek, szemben a személyiségével.
Trump és Putyin esetében igen alacsony a pozitív jelzők aránya, ezek is többségében a Fidesz támogatóitól érkeznek. Negatív megítélésük érdekes módon egyformán magas, 47, illetve 49%.
A szeptemberi kutatásunkban arról is kérdeztük a válaszadókat, hogy szerintük mely témák játsszák majd a legfontosabb szerepet a választás végkimenetelében. 21% szerint a gazdaság állapotán múlik majd az eredmény, 16% pedig az emberek saját pénzügyi helyzetét tartja a legfontosabb választást befolyásoló tényezőnek. A választási csalás döntő szerepétől csak 1,6% tart, inkább az elégedetlenséget, a propagandát és a háborút említik többen (7% felett). Végül egy meglepő adat: 48% szerint a vesztes fél nem fogja elismerni a vereséget, és közülük a relatív többség (49%) ekkor a Fideszre, míg 24% a Tiszára gondol.
A kutatás egyik legmarkánsabb eredménye, hogy a közhangulat megítélése a különböző társadalmi csoportok között alig mutat eltérést, ugyanakkor a nyári kutatáshoz képest általánosan látható pár százaléknyi javulás, elsősorban a Fidesz szavazóinak köszönhetően. A válaszadók* túlnyomó többsége – mintegy 76 százaléka – inkább rossznak látja a közhangulatot, szinte függetlenül attól, hogy milyen korú, nemű, iskolai végzettségű vagy milyen településtípuson él.
Attól természetesen, hogy melyik pártra tervez szavazni, már egyáltalán nem független ez az érték, hiszen a Tisza és a többi ellenzéki párt szavazói 80-90%-ban érzik rossznak a közhangulatot, míg a kormánypárt támogatóinak „csak” 42%-a szerint nem érezzük jól magunkat.
Hasonló mértékű egyetértés mutatkozott abban is, hogy mi határozza meg leginkább a közhangulatot: a válaszadók fele (49%) a politikát nevezte meg elsődleges tényezőként. Ennél jóval kevesebben említették a gazdaságot (15%) vagy a társadalom tagjainak egyéni felelősségét (10%). Pártválasztás szerinti bontásban nyilván itt is nagy eltérések mutatkoznak: a Fidesz szavazóinál a politika és a gazdaság fej-fej mellett halad, míg a Tisza támogatói elsöprő (74%-os) többségben a politikát emelik ki.
Magyarország legnagyobb problémájaként két fő témakört emeltek ki a válaszadók*, közel azonos arányban: 23 százalék a korrupciót, míg 18 százalék a megélhetési nehézségeket jelölte meg. Ennél érdekesebb, hogy a kormánypárti szavazók bő egyharmada nem válaszolt erre a kérdésre, a többiek pedig főként a társadalmi megosztottságot és a megélhetés nehézségét emelik ki, addig a Tisza támogatói a 43%-nyi kormánykritika mellett ugyancsak a szegénységet és a megosztottságot említik.
A mindennapi élet nehézségeit firtató kérdések a nyári felmérés eredményeitől alig eltérő, rossz kilátásokat mutatnak, akár az infláció hatásait, akár az egészségügyet vizsgáljuk, ebben tehát nincs lényegi változás. Ugyancsak a nyárihoz hasonlóan alakult a jövőbe vetett hit: a háborútól a kérdezettek kétharmada nem tart, 40% szerint van elég megtakarítás a váratlan kiadásokra, és a fiatalság esélyeit is fele-fele arányban ítélik jónak vagy rossznak – ezeket a jobb értékeket a jóval optimistább Fidesz-támogatók válaszai fűtik.
Az anyagi helyzettel kapcsolatos kérdéseknél markáns különbségek rajzolódtak ki a pártpreferenciák mentén. A „problémát jelentenek a megélhetés költségei” állítással a teljes sokaság 75%-a inkább egyetért, de ez pártválasztás szerinti megoszlásban a kormánypárti szavazók csupán 46%-át, míg a tiszások 97%-át jelenti. A megkérdezettek 18%-a szerint nincs ilyen probléma – de ők szinte teljes létszámban a Fideszt támogatják. A nyári felmérés óta ezek az értékek alig változtak, ugyanakkor a másik kérdésben, ahol a bevásárlás terheiről kérdeztünk, ma 5%-kal kevesebben érzik ezt problémának – 90-ről 85%-ra csökkent az inkább problémát érzékelők aránya.
Az állami egészségügyben a megkérdezettek 25%-a bízik (akárcsak a nyáron), de itt is nagy a különbség a politikai oldalválasztás tekintetében: a Fideszt támogatók fele, míg a tiszásoknak csupán 5%-a gondolja úgy, hogy jó kezekben lenne.
Végül megkérdeztük, hogy mennyire valószínű egy háború hazánkban a következő öt évben? 63% szerint erre alig van esély – az a 21% viszont, aki szerint igenis lehet háború, pártválasztás szempontjából teljesen kiegyenlített megoszlást mutat.
A kérdőíves adatfelvétel 2025. szeptember 23. és 25. között zajlott. A válaszadók elérése véletlenszerűen generált mobiltelefonszámok felhívásával történt, a beszélgetést végző MI-asszisztens pedig a hívás elején egyértelműen jelezte robot mivoltát. A 18 év feletti, 1000 fős minta statisztikai súlyozással került kiegyenlítésre a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján, figyelembe véve a nem és a kor szerinti eloszlásokat.
A módszer sajátosságaiból fakadóan – mint minden véletlenszerű telefonos kutatás esetében – a minta nem tekinthető teljesen reprezentatívnak. A 60 év alatti korosztályok válaszadási hajlandósága alacsonyabb volt, így az idősebbek aránya a mintában magasabb a valóságosnál. Ezt súlyozással korrigáltuk, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az ilyen mértékű torzulás statisztikai eszközökkel csak részben orvosolható. A kutatás eredményei ezért elsősorban a társadalmi hangulat és a vélemények alakulásának irányaira világítanak rá, nem pedig a teljes lakosság pontos leképezését adják.
*: Korra és nemre súlyozva
A kutatás tetszőlegesen tovább elemezhető:
▶ Válaszok adatbázisa (XLSX)
▶ Kereszttáblák (XLSX)
▶ Kutatási módszertan