„8 kampány" Közvéleménykutatás – Szociológiai elemzés

Módszertan & Minta

A kutatás ismertetése

A felmérés telefonos közvéleménykutatás formájában zajlott, amelyet egy mesterséges intelligencia asszisztens vezette – ez módszertanilag különleges és hazai viszonylatban újszerű megközelítés. A minta 1000 főre terjed ki (pontosan: N=999,99, súlyozás után), és az eredmények a 18 éves és idősebb magyar felnőtt lakosságra reprezentatívak nemre, korcsoportra, lakóhelyre és iskolai végzettségre nézve.

Mintaösszetétel: 47,4% férfi · 52,6% nő | 18–39 év: 31,6% · 40–60 év: 38,2% · 60+ év: 30,1%
Budapest: 17,1% · Megyei jogú város: 20,7% · Város: 32,0% · Község/Nagyközség: 30,2%
Alapfokú végzettség: 17,5% · Középfokú: 56,0% · Felsőfokú: 26,5%

1. Fejezet · Politikai klíma

Ország iránya: tömeges pesszimizmus, de mélyen megosztott társadalom

57,9%

Rossz irányba tart az ország

31,6%

Jó irányba tart az ország

−26,3

Nettó irányultság-mutató
(jó mínusz rossz)

A minta közel háromötöde úgy ítéli meg, hogy Magyarország rossz irányba halad – ez az egyik legerőteljesebb megállapítása a kutatásnak. A nettó irányultság-mutató (−26,3 százalékpont) kiterjedt, strukturálisan mélyre ható elégedetlenséget jelez.

      Kiemelkedő lelet – generációs szakadék: A fiatal (18–39 éves) válaszadók körében a rossz irányba tart aránya drámai, 75%, míg a 60 éven felülieknél ez 39% – ők az egyetlen korcsoport, ahol a jó irányba percepció (44%) meghaladja a rosszat.
    

A lakóhely szerinti bontás éles városvidék-törésvonalat mutat: Budapesten a rossz irány percepciója 66,5%, a falvakban és nagyközségekben „csak" 49,4%. Ez tükrözi a két tértípus eltérő gazdasági, kulturális és politikai tapasztalatát. A végzettség és az irányultság között szintén szignifikáns összefüggés mutatkozik: minél magasabb az iskolai végzettség, annál valószínűbb a kritikus megítélés (felsőfokú: 69,8% rossz irány).

      Az ország iránya kérdés pártazonosítóként funkcionál: A pártpreferenciával keresztezve kiderül, hogy az ország iránya kérdés az egyik legerősebb pártidentitás-proxy. A Fidesz-szavazók 76,7%-a szerint az ország jó irányba tart – szemben az összesített 31,6%-kal. A Tisza-szavazók 95,6%-a rossz irányt észlel, és csupán 2,6%-uk véli jónak a helyzetet. A Mi Hazánk szavazói megosztottabbak (27,3% jó, 58,9% rossz), míg a bizonytalan szavazók 54,8%-a szintén a rossz irányt jelzi – ez arra utal, hogy az el nem kötelezettekben az elégedetlenség dominál, ami a kampány szempontjából az ellenzéknek kedvez.
    

Pártszimpátia	Jó irányba	Rossz irányba	Nem tudja
Fidesz-KDNP szavazók	76,7%	12,2%	6,9%
Tisza Párt szavazók	2,6%	95,6%	0,6%
Mi Hazánk szavazók	27,3%	58,9%	4,9%
Bizonytalan (NT/NV)	12,9%	54,8%	28,2%
Teljes minta	31,6%	57,9%	6,4%

Szociológiailag fontos megfigyelés, hogy ez a szinte teljes polarizáció azt jelenti: az ország-irány percepciója nem annyira az aktuális gazdasági tények racionális értékelése, hanem politikai identitás kifejeződése. A Fidesz-szavazó azért látja jónak az ország irányát, mert azonosul azzal a politikai projekttel, amelyik szerinte vezeti – és fordítva.

Áttekintés

Főbb mutatók egyetlen pillantásra

A három kulcsmutató együttesen azt a képet rajzolja ki, hogy a megkérdezettek mozgósíthatóak, kritikusak az ország állapotával, és egy óvatos, de mérhető többség az ellenzéki irányba billent.

2. Fejezet · Gazdasági percepció

Háztartási anyagi helyzet: a „megszorítás-érzés" dominál

24,6%

Javult az anyagi helyzet

30,7%

Nem változott

40,1%

Romlott az anyagi helyzet

Az anyagi helyzet szubjektív értékelése egyértelműen negatív mérleget mutat: a romlás aránya 15,5 százalékponttal haladja meg a javulást. Ez különösen fontos szociológiai lelet, mivel a gazdasági elégedettség erős prediktora az aktuális kormánypárti szavazói lojalitásnak.

      Fiatalok különösen érintettek: A 18–39 éves korcsoportban a romlást jelzők aránya 44,3%, szemben a 60+ korosztály 32,7%-ával. Ez részben magyarázza a fiatalok politikai irányultságát: az anyagi bizonytalanság, a lakáspiaci nehézségek és a bérfelzárkózás lassulása ebben a korosztályban koncentrálódik.
    

Figyelemre méltó, hogy a nemek között is különbség látható: a nők körében a „jelentősen romlott" arány (16,7%) magasabb, mint a férfiaknál (12,3%), ami a nők általában alacsonyabb jövedelmére és az egyedülálló szülőt érintő megterhelésre utalhat.

3. Fejezet · Pártpreferenciák

Pártpreferenciák: Tisza Párt vezet, de a szegmentáció feltárja a törésvonalakat

46,5%

Tisza Párt (valid %)

36,4%

Fidesz-KDNP (valid %)

5,0%

Mi Hazánk Mozgalom

9,4%

NT/NV (bizonytalan)

Az összes megkérdezett érvényes szavazatain belül a Tisza Párt aránya 46,5%, a Fidesz-KDNP-é 36,4%: ez körülbelül 10 százalékpontos Tisza-előny. A DK (1,3%), az MKKP (1,5%) és a Mi Hazánk (5,0%) mindegyike marginális maradt a két vezető párthoz képest, azok szavazatainak elszívásában korlátozott szerepet játszik.

Pártpreferenciák korcsoportonként

      A generációs törésvonal a legélesebb dimenzió: A 18–39 évesek 65,2%-a a Tiszát választaná – ez messze a legmagasabb érték bármely szegmensben. A Fidesz ugyanebben a korcsoportban mindössze 21,1%-on áll. A 60+ korosztályban ezzel szemben a Fidesz vezet 53,8% vs. Tisza 26,1% arányban. A 40–60 éves generáció a legszorosabban vitatott: Tisza 47,9%, Fidesz 34,6%.
    

Pártpreferenciák lakóhely szerint

A városvidék-törésvonal markánsan megjelenik: Budapesten (Tisza 55,5% vs. Fidesz 27,5%) és a megyei jogú városokban (Tisza 53,8% vs. Fidesz 26,7%) a Tisza Párt kétszeres előnnyel vezet. A városokban ez az előny szűkül (Tisza 44,8% vs. Fidesz 35,9%), a falvakban és nagyközségekben pedig szinte megfordul: Fidesz 49,3%, Tisza 37,5%. Ez a mintázat konzisztens a 2022-es választások területi eredményeivel.

Pártpreferenciák végzettség szerint

      Az iskolázottság egyike a legjobb prediktoroknak: Az alapfokú végzettségűek 58,0%-a Fidesz-szavazó – ezzel ez az egyetlen végzettségi csoport, ahol a Fidesz abszolút többséget ér el. A Tisza az alapfokúak körében mindössze 22,2%-on áll. Felsőfokú végzettségnél ez megfordul: Tisza 60,1%, Fidesz 22,5%. A középfokú csoport (a minta 56%-a) közelebb áll az összesített arányhoz: Tisza 46,8%, Fidesz 36,9%.
    

Kik szavaznak melyik pártra? – Szavazói bázis összetétele

A szavazói bázis összetétele alapján a pártok közötti különbség strukturálisan mély. A Fidesz-KDNP szavazói között 45,3% a 60 feletti korosztályból kerül ki, és csupán 17,7% a fiatal (18–39) generációból. A Tisza Párt bázisa fiatalabb: 42,9% az 18–39 évesek, 40,0% a 40–60 évesek köréből. A Mi Hazánk Mozgalom szintén relatíve fiatal bázissal rendelkezik (35,1% a 18–39 korosztályból), és erősen férfi-dominanciát mutat: szavazóinak 63,9%-a férfi – ez a legmagasabb arány minden párt között. A DK-nál ezzel ellentétesen a 60+ korosztály dominál: szavazóik 76,7%-a 60 évnél idősebb.

Szempont	Tisza Párt erős	Fidesz-KDNP erős	Mi Hazánk jellemző
Korcsoport (belül)	18–39: 65,2%	60+: 53,8%	18–39: 5,7% (közepes)
Lakóhely (belül)	Budapest: 55,5% M.j. város: 53,8%	Község: 49,3%	Budapest: 6,8%
Végzettség (belül)	Felsőfokú: 60,1% Középfokú: 46,8%	Alapfokú: 58,0%	Alapfokú: 6,5%
Nem (bázis összetétel)	Nők: 52,5% a bázisban	Nők: 56,7% a bázisban	Férfiak: 63,9% (!)
Gazdasági aktivitás (bázis)	Dolgozók: 72,8%	Nem dolgozók: 50,2%	Dolgozók: 71,2%

A Tisza Párt szavazói bázisa döntően a dolgozó, fiatal és városi rétegekből tevődik össze, a Fideszé inkább a nyugdíjas korosztályra, az alacsonyabb végzettségűekre és a falusi szavazókra épül. Ez osztályalapú politikai törésvonalra utal, amelyet az iskolázottság és a lakóhely erősen mediál.

3. Fejezet · Kiegészítés – Biztos szavazói modell

Biztos szavazók pártpreferenciái: a Tisza előnye a legmobilizáltabb körben a legnagyobb

A közvéleménykutatás lehetővé teszi a pártpreferenciák szűrését a részvételi szándék intenzitása szerint. Ez az ún. „likely voter" modell, amely a valós választási eredményt pontosabban közelíti meg, mint az összes megkérdezett átlaga – különösen akkor, ha a részvételi szándék eltér az egyes pártok szavazói között.

54,2%

Tisza Párt
Biztosan elmenne + deklarált

38,4%

Fidesz-KDNP
Biztosan elmenne + deklarált

+15,8 pp

Tisza előnye a legbiztosabb
szavazói körben

      Kulcslelet – a Tisza szavazói sokkal elkötelezettebb: A Tisza Párt szavazóinak 97,5%-a biztosan elmenne szavazni – ez messze a legmagasabb érték az összes párt között. A Fidesz-KDNP szavazóinak „csak" 88,3%-a biztosan elmenő, 11,7% valószínűleg elmenne kategóriában van. A Mi Hazánk 83,9%-os, az MKKP mindössze 56,8%-os „biztosan" aránnyal a legkevésbé mobilizált szavazói bázissal rendelkezik.
    

Szűrési szint	Tisza Párt	Fidesz-KDNP	Mi Hazánk	Tisza előnye
Q1 összes válaszoló (incl. NT/NV)	46,5%	36,4%	5,0%	+10,1 pp
Q1 deklarált pártválasztók (excl. NT/NV)	51,3%	40,1%	5,5%	+11,2 pp
Biztosan elmenne + deklarált (legszűkebb)	54,2%	38,4%	5,0%	+15,8 pp

Az eredmény egyértelmű: minél szigorúbb a szűrő, annál nagyobb a Tisza Párt előnye. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb tényleges részvétel (pl. 70–75%-os turnout) esetén a Tisza relatíve jobban teljesítene, mint a 90%-os részvételi szándék-adatokból számított összkép sugallná.

      A „valószínűleg elmenne" szavazók összetétele figyelmet érdemel: A valószínűleg elmenne, deklarált pártválasztók körében (N≈63 fő) a Fidesz 60,8%-ot, a Tisza csupán 16,5%-ot képvisel. Ez azt mutatja, hogy a „puha" – még el nem kötelezett – szavazók körében Fidesz-túlsúly van. A mi Hazánk (11,5%) és az MKKP (9,6%) is felülreprezentált ebben a bizonytalan csoportban. Ha az MKKP és a Mi Hazánk „puha" szavazóinak egy része végül nem megy el, az arányaiban a Tisza-tábort erősíti.
    

Módszertani megjegyzés: a Q1 pártpreferencia-kérdést a felmérés csak a „biztosan" vagy „valószínűleg" elmenne szavazni válaszadóknak tette fel – ők alkotják a Q1 válaszolók bázisát (N≈903). A „biztosan elmenne + deklarált" szűrő egy további lépéssel szűkíti ezt a kört: csak az N≈756 fős, legmobilizáltabb szegmenst veszi figyelembe.

4. Fejezet · Személyes vezető-preferencia

Miniszterelnök-preferencia: Magyar Péter fölénye szűk, de konzisztens

45,9%

Magyar Péter legyen miniszterelnök

40,4%

Orbán Viktor maradjon

+5,5 pp

Magyar Péter előnye

Az összesített miniszterelnök-preferenciában Magyar Péter 5,5 százalékponttal előz, de a szegmentált adatok mélyebb mintázatot fednek fel. A Budapest–vidék és a kor szerinti törésvonal ennél a kérdésnél a legszembetűnőbb.

      Generációs fordulópont: A 18–39 évesek körében Magyar Péter előnye 41,5 százalékpontos (64,5% vs. 23,0%). A 60+ korosztályban Orbán Viktor 30,5 pontos előnnyel vezet (58,0% vs. 27,5%). Ez azt jelzi, hogy a jelenlegi kormányfő politikai örökségébe vetett bizalom generációsan erősen differenciált.
    

Végzettség szerint hasonlóan éles a különbség: a felsőfokú végzettségűek 61,3%-a Magyar Pétert preferálja (Orbán: 26,9%), az alapfokú végzettségűeknél ez megfordul: Orbán Viktor vezet 61,6% vs. 24,8%-kal.

      A miniszterelnök-preferencia és a pártpreferencia szinte teljesen egybeesik: A pártkeresztezés igen alacsony „hasított szavazatot" mutat. A Fidesz-szavazók 96,6%-a Orbán Viktort preferálja miniszterelnöknek – csupán 0,5%-uk jelölte meg Magyar Pétert. A Tisza-szavazók 94,5%-a viszont Magyar Pétert választaná, mindössze 2,2%-uk Orbánt. Ez azt jelenti, hogy a két kérdés lényegében ugyanazt méri: szinte nincsenek olyan szavazók, akik az egyik párt jelöltjét preferálnák, de a másik pártra szavaznának.
    

      A bizonytalan szavazók a PM-kérdésben is bizonytalanok: A pártpreferencia-kérdésre nem válaszoló (NT/NV) szegmens 75,1%-a a miniszterelnök-kérdésnél is bizonytalannak mutatkozik. Mindössze 13,1%-uk jelölte meg Orbánt és 8,9%-uk Magyar Pétert. Ez azt jelzi, hogy a bizonytalanok valódi döntési hézagban vannak – nem rejtett Fidesz- vagy Tisza-szavazók, hanem ténylegesen megnyerhető, ingadozó szegmens. Elégedetlenségük alapján (54,8%-uk rossz irányt lát) az ellenzék számára elvileg mozgósíthatóak.
    

Pártszimpátia	Magyar Péter	Orbán Viktor	Nem tudja
Fidesz-KDNP szavazók	0,5%	96,6%	2,1%
Tisza Párt szavazók	94,5%	2,2%	3,0%
Bizonytalan (NT/NV)	8,9%	13,1%	75,1%
Teljes minta	45,9%	40,4%	9,9%

Összességében: a miniszterelnök-preferencia nem nyújt önálló információt a pártpreferencia fölött – inkább megerősíti és mélységeiben igazolja azt. A politikai polarizáció szinte teljesen bináris: az egyik tábor szinte kivétel nélkül az egyik, a másik tábor szinte kivétel nélkül a másik jelöltet támogatja.

5. Fejezet · Mobilizáció

Választási részvétel: rendkívül magas mobilizációs potenciál

82,1%

Biztosan elmenne szavazni

90,4%

Összesített részvételi szándék
(biztosan + valószínűleg)

5,4%

Biztosan nem menne el

A 82%-os „biztosan elmenne" arány rendkívüli szintet jelent, jóllehet közvéleménykutatásokban ez a szám a tényleges részvételi aránynál jellemzően magasabb (szociálisan kívánatos válaszadás). A valós részvételi szándék mélyebb rétegeit megbontva árnyaltabb kép rajzolódik ki.

      Struktúrális részvételi egyenlőtlenség: A budapestiek és a felsőfokú végzettségűek magasabb szándékot jeleznek (87–88%), míg a falvakban (77%) és alapfokú végzettségűeknél (70%) alacsonyabb a mozgósítottság. A fiatalok körében a „biztosan nem menne el" arány 8,2% – ez a legmagasabb érték az összes szegmens között.
    

Módszertani megjegyzés: a kutatás a részvételi szándékot tovább árnyalta egy follow-up kérdéssel („miért nem menne el?"), ahol a nemszavazók körülbelül fele-fele arányban oszlottak meg a „nem árulja el" és a „még nem döntötte el" kategóriák között – ami azt jelzi, hogy a bizonytalanok egy részét még meg lehet nyerni a kampány során.

6. Fejezet · Győzelmi várakozások

„Melyik párt nyer?" – Tisza győzelmet többen várnak

41,4%

Tisza Párt győzelmét várja
(biztos + inkább)

26,5%

Fidesz győzelmét várja
(biztos + inkább)

21,7%

Nem nyilatkozott (NT/NV)

A „100 forintból hányat tenne a Tisza győzelmére?" kérdés kvazi-fogadópiaci módszerrel méri a szubjektív valószínűség-becsléseket. A Tisza győzelmét váró 41,4% a Fidesz 26,5%-ával szemben áll – ez az ellenzéki táboron belüli optimizmust tükrözi. Ugyanakkor a 21,7%-os NT/NV arány és a 10,4%-os döntetlen csoport jelzi, hogy a közvélemény egy tekintélyes szegmense számára a kimenetel nyitott kérdés marad.

      Generációs aszimmetria a várakozásokban is: A fiatalok (18–39) 57,3%-a Tisza győzelmet vár, az idősek (60+) 32,6%-a Fidesz győzelmet – de ez utóbbi körben is csak 28,3% számít Tisza-győzelemre, és 32,5% nem válaszol. Az idősebbek tehát egyrészt Fidesz-orientáltak, másrészt sokkal bizonytalanabbak az eredményt illetően.
    

A nemek között is eltérés mutatkozik: a nők körében az NT/NV arány 27,2%, ami majdnem kétszerese a férfiak 15,5%-ának. Ez összefügghet azzal, hogy a nők általában kevésbé deklaráltan politikai témában nyilatkoznak meg.

7. Fejezet · Normatív közérzet

Közhangulat-javulás: az ország optimistábbá válna egy Tisza-győzelemtől

46,4%

Tisza győzelme javítaná a közhangulatot

32,5%

Fidesz győzelme javítaná a közhangulatot

Ez a kérdés nem a szavazási szándékot, hanem a kollektív jóllét-érzetet méri: ki gondolja, hogy az ország "jobban érzi majd magát" egy adott pártgyőzelem esetén. A 46,4% vs. 32,5% arány azt mutatja, hogy az ország atmoszférájának megítélésében is Tisza-párti előny mérhető.

A generációs különbség itt is szembetűnő: a fiatalok 62,5%-a hiszi, hogy Tisza-győzelem feljavítaná a közérzetet, míg az idősek (60+) 46,2%-a épp fordítva gondolja (Fidesz-győzelem lenne pozitív). Ez konzisztens a pártpreferencia- és miniszterelnök-preferencia-adatokkal: a generációs törésvonal minden dimenzióban következetesen megjelenik.

8. Fejezet · Módszertani innováció

MI-alapú interjú fogadtatása: többnyire pozitív, de megosztó

32,3%

Pozitív élmény

27,8%

Semleges élmény

24,2%

Furcsa élmény

12,5%

Negatív élmény

A közvéleménykutatásban részt vevők körülbelül 60%-a pozitívan vagy semlegesen fogadta az MI-alapú interjú módszerét. Ez biztatónak tekinthető egy ilyen kutatáshoz, noha a 24,2% „furcsának" talált hangvétel jelzi, hogy az automatizált interjú élménye nem természetes minden válaszadó számára.

      Tanulságos szegmentálás: Az idősebb (60+) korosztály meglepő módon a legpozitívabban fogadta az MI-alapú interjút (38,7% pozitív), valószínűleg mert a módszer kevésbé tűnt ítélkezőnek, mint egy emberi kérdező. Az alapfokú végzettségűek körében szintén magas a pozitív arány (49,3%). Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek inkább semlegesen viszonyultak (32,1%).
    

A nemek között is eltérés van: a nők valamivel pozitívabban (34,9%), a férfiak inkább semlegesen (31,9%) reagáltak. Ez metodológiai szempontból fontos: a szimmetrikusabb fogadtatás erősíti az MI-alapú adatgyűjtés érvényességét a nők körében.

Összefoglalás és szociológiai következtetések

Strukturális elégedetlenség – egymást erősítő indikátorok: A közvéleménykutatás három egymástól független mutatója – az ország iránya (57,9% rossz), a háztartási anyagi helyzet romlása (40,1%), és a Tisza-győzelem közhangulat-javító hatásába vetett hit (46,4%) – egybehangzóan kiterjedt, tartós és strukturálisan mély elégedetlenséget jelez. Ez nem egyszeri hangulati jelenség.

Generációs politikai szakadék – a legélesebb törésvonal: A 18–39 évesek és a 60+ korosztály szinte minden dimenzióban ellentétes végleteken áll. Pártpreferenciában: Tisza 65,2% vs. Fidesz 21,1% a fiatalok körében, és Fidesz 53,8% vs. Tisza 26,1% az idősek körében. PM-preferenciában: Magyar Péter 64,5% vs. 27,5%, Orbán Viktor 58,0% vs. 23,0%. Az ország iránya percepciójában: rossz irány 75,0% vs. 39,4%. Az ellenzéki mobilizáció legfőbb forrása a fiatal generáció, a Fidesz tartóssági garanciája az idős szavazói bázis – ez utóbbi azonban természetes úton fogy.

Városvidék-törésvonal – strukturálisan stabil: Budapesten és a megyei jogú városokban a Tisza kétszeres fölénnyel vezet (55–54% vs. 27%), a falvakban a Fidesz előnye mérsékeltebb, de egyértelmű (49,3% vs. 37,5%). Az iskolázottság mediáló hatása is erős: alapfokú végzettségnél Fidesz 58%, felsőfokúnál Tisza 60,1%. Ez az eredmény konzisztens a 2022-es területi eredményekkel és a kelet-európai választási szociológia általánosabb mintázataival.

Tisza Párt – konszolidált, fiatal és aktív szavazói bázis: A Tisza 46,5%-os érvényes arányán túl a szavazói profil is kiemelkedő: szavazóinak 72,8%-a dolgozó, 42,9%-a 18–39 éves, és a felsőfokú végzettségű réteg 60,1%-a a Tiszát preferálja. Ezzel szemben a Fidesz bázisában a nem dolgozók (pl. nyugdíjasok) aránya 50,2%, és a 60+ korosztály teszi ki a szavazóik 45,3%-át. A két párt társadalmi súlypontja szociológiailag gyökeresen különböző csoportokra épül.

Bináris polarizáció – szinte nincs középső tér: A kereszttáblák egyik legfontosabb megállapítása, hogy a politikai tér lényegében bifurkált. A Fidesz-szavazók 96,6%-a Orbán Viktort, 76,7%-a jó irányt, és 0,5%-a Magyar Pétert jelöl. A Tisza-szavazóknál ugyanez fordítottan igaz. Ez arra utal, hogy kampánystratégiailag a „középső szavazók meggyőzése" helyett a saját tábor mobilizálása a döntő kérdés – az ingadozó szegmens szűk és maga is inkább elégedetlen.

Magas mobilizáltság, de aszimmetrikus részvétel: A 90%-ot meghaladó összesített részvételi szándék erősen mozgósított választási légkörre utal. Mivel a „biztosan nem megy el" arány a fiatalok körében a legmagasabb (8,2%), a tényleges fiatal részvétel az egyik legkritikusabb kampányváltozó – különösen, hogy ők adják a Tisza-bázis zömét. A falvakban alacsonyabb részvételi szándék (77,3% biztos) a Fidesz számára jelent kockázatot.

A kisebb pártok strukturális korlátai: A DK szavazói bázisának 76,7%-a 60 évesnél idősebb – ez a leginkább elöregedő szavazói profil, hosszú távon komoly fenntarthatósági kérdést vet fel. A Mi Hazánk Mozgalom bázisa férfi-dominanciát mutat (63,9%) és relatíve fiatal (35,1% 18–39), de erősen osztódik az urbánus és rurális szavazókra. Az MKKP maradt a leginkább városi és fiatal párt, de 1,5%-os arányával politikailag marginális.

MI-alapú közvéleménykutatás – módszertanilag validálható: A válaszadók 60%-ának pozitív vagy semleges tapasztalata és az idős korosztályban tapasztalt különösen magas elfogadás (38,7% pozitív) azt sugallja, hogy az automatizált adatgyűjtés hazai környezetben is érvényes. A „furcsa" kategória 24%-os aránya jelzi, hogy a természetes hang és az interfész-design fejlesztése még komoly potenciált hordoz a válaszadói élmény javítása terén.

„MÁRCIUSI PÁRTPREFERENCIA" Telefonos Közvéleménykutatás