Karácsonyi helyzetkép a közvéleményben: a biztos szavazó pártválasztók fele már a Tiszára szavazna, a kispártok pedig eltűntek a süllyesztőben. A Minerva Intézet legfrissebb adventi kutatása rávilágít: miközben a fenyőfa alatt béke honol, a politikában bebetonozódni látszik a kétpártrendszer, a Fidesz üzenetei pedig már a saját táborban sem mindenhatóak.
Két héttel karácsony előtt a magyar választópolgárok politikai aktivitása az ünnepi készülődés intenzitásával vetekszik. A reprezentatív kutatási adatok alapján a részvételi hajlandóság továbbra is kiemelkedően magas: a választókorú népesség 78 százaléka biztosra ígéri részvételét, ha most vasárnap szavaznánk, további 10 százalék pedig valószínűsíti azt. A pártpreferenciák tekintetében jelentős elmozdulás nem látható: a teljes népesség körében a Tisza Párt továbbra is 36 százalékos támogatottsággal rendelkezik, míg a Fidesz jelenleg 30 százalékon áll (ami hibahatáron belüli csökkenést mutat az egy hónappal ezelőtti 32 százalékos eredményhez képest).
Még markánsabb a különbség a biztos szavazó pártválasztók körében, ahol a Tisza a lélektani 50 százalékos határon áll, szemben a kormánypárt 43 százalékos eredményével. Ezzel párhuzamosan a politikai térkép radikálisan egyszerűsödött: a kispártok támogatottsága gyakorlatilag elenyészett, egyik formáció sem haladja meg a 2 százalékos értéket a teljes sokaságban, az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt pedig a biztos szavazó pártválasztók között sem érik el. Az állami támogatást érő 1 százalékot azonban jelenleg több kispárt is elérné (DK, Mi Hazánk, MKKP), így ez még reális cél lehet számukra.
Bár az adatok kormányváltó hangulatot tükröznek – a válaszadók 42 százaléka szeretné, ha véget érne a jelenlegi kormányfő korszaka, szemben a maradást támogató 37 százalékkal (az egy hónappal ezelőtti 40-40 százalékos döntetlenhez képest) –, a választói pszichológiában még él a megszokás ereje. A Kit tippelne a választás nyertesének? kérdésre ugyanis a többség (38%) a Fidesz győzelmére szavaz, és csupán 30 százalék bízik a Tisza sikerében, miközben rendkívül magas (30%) a bizonytalanok aránya is. A kutatás rávilágított két kritikus „frontvonalra” is: a nők, illetve a kisvárosok lakóinak körében a verseny teljesen kiélezett, fej-fej mellett (31-32 százalék körül) áll a két párt.
A szavazótáborok összetételét vizsgálva látható, hogy a Tisza Párt nem csupán az ellenzéki szavazókat szippantotta fel. A jelenlegi Tisza-szavazók 13 százaléka saját bevallása szerint 2022-ben még a Fideszre voksolt - ők tehát minden bizonnyal oldalt váltottak. További támpontot jelenthet a kérdés elemzésében, hogy a pártot jelenleg nem választók 20 százaléka említette a Fideszt, mint négy évvel ezelőtti választását, a többiek más pártokat mondtak, vagy érdemben nem válaszoltak a kérdésre. Ez csupán annyit jelent, hogy a most bizonytalanok között is lehetnek korábbi Fidesz szavazók, de azt nem tudjuk, mennyien, sem azt, hogy jövőre hogy fognak dönteni.
A kampányzajban a választók valóságérzékelése meglepően éles: a „Tisza-győzelem esetén adóemelés jön” üzenetet a választók 48 százaléka határozottan valótlannak tartja, míg csak alig több mint harmadennyi válaszadó, 18 százalék gondolja igaznak. Beszédes adat, hogy még a Fidesz-táboron belül is jelentős a szkepticizmus: a kormánypárti szavazók 40 százaléka tartja igaznak ezt az állítást, a többiek bizonytalanok vagy elutasítóak a hitelességét illetően.
Az ünnepi szokásokat vizsgálva azonban a politikai megosztottság háttérbe szorul. A magyar társadalom karácsonyi tradíciói stabilak és pártsemlegesek: a lakosság 77 százaléka készül ajándékozásra, kétharmaduk gyújt gyertyát az adventi koszorún, és minden második honfitársunk tervezi, hogy adakozni fog az ünnepek alatt. Az anyagi nehézségek csupán a válaszadók 3 százalékát akadályozzák meg az ajándékozásban. A politikai preferenciák egyetlen területen mutatnak éles eltérést: a vallásgyakorlásban. Míg a Fidesz szavazóinak több mint fele (53%) tervezi a karácsonyi templomlátogatást, addig a Tisza szimpatizánsainak körében ez az arány csupán 25%, ami jól mutatja a két tábor eltérő kulturális-szociológiai és demográfiai hátterét.
A Minerva Intézet automata gépi hangasszisztenssel végzi telefonos közvélemény-kutatásainak adatfelvételét – ezt a megoldást a megkérdezettek túlnyomó többsége semlegesnek, szokatlannak vagy kifejezetten pozitívnak élte meg, mindössze egyötödük számolt be negatív tapasztalatokról. A december 8. és 12. között lefolytatott kutatást független kutatóintézetként – megrendelő nélkül, saját szakmai céljai mentén – végezte. A kutatás során összesen 2453 teljesen kitöltött kérdőívet vett fel, ebből került redukálásra véletlen kiválasztással a nemre és korcsoportokra reprezentatív 1000 fős minta.
A Minerva Intézet elsődleges célja az automatizált adatfelvétellel a kutatási módszertan megújítása. A Minerva Intézet nem kíván újabb közvélemény-kutató szervezetté válni, ezért teljeskörű elemzést sem tesz közzé, viszont az eredmények adatbázisát bárki számára elérhetővé teszi honlapján.
A kutatás tetszőlegesen tovább elemezhető:
▶ Kérdések
▶ Válaszok adatbázisa (XLSX)
▶ Elemzési eredmények (XLSX)
▶ Kutatási módszertan